Az elmúlt időszakban a jelenlegi és leendő napelem-tulajdonosokat is érintő számtalan változást jelentett be a kormányzat. Legutóbb a napokban tett rövid nyilatkozatot Lantos Csaba energiaügyi miniszter: eszerint az eddigi éves szaldó elszámolást élvező felhasználók 2024. januárjától havi szaldó elszámolásos rendszerbe kerülnek át. Ami azonban nem jelenti feltétlenül a helyzetük romlását.
Az EU-SOLAR Nyrt., mint a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett, szakértő piacvezető lakossági napelemforgalmazó, felelősséget érez megbízóiért, ügyfeleiért, akik máris kérdések sokaságával fordultak hozzánk a bejelentés lehetséges következményeivel kapcsolatban.
Ám mielőtt állást foglalunk, fontos megérteni, mi a különbség a különböző elszámolási módszerek között.
Éves szaldó elszámolás esetén a mérleg egyik serpenyőjébe a napelemrendszerünk által egy év alatt a villamos hálózatba visszatáplált, a másikba az onnan vételezett összes energiát képzelhetjük bele. Amelyeket e modellben kWh-ban kell számolni, függetlenül az áram vételezési, illetve visszavételezési árától. Ha felénk billen a mérleg nyelve (azaz kWh-ban többet termeltünk január és december között, mint amennyit vételeztünk ugyanezen időszak alatt), a túltermelt energiamennyiség mindenkori visszavételi árát visszakapjuk a szolgáltatótól. Ha azonban többet fogyasztottunk egy év alatt, mint amennyit megtermeltünk, akkor a többletfogyasztás után meg kell fizetnünk a szokásos (37-38 forint / kWh, illetve 70-71 kWh forint) energiadíjat.
Havi elszámolás esetén a fentiekkel szemben nem az éves termelést viszonyítjuk az éves fogyasztáshoz, hanem a megtermelt és elfogyasztott mennyiséget havonta összesíti, a túltermelést, illetve többletfogyasztást – még mindig kWh-ban – pedig havonta számolja el velünk a szolgáltató. Tehát nyáron, mivel több a napsütéses órák száma, jobban járunk, hiszen pénzt kapunk a túltermelésért, télen pedig – mivel kevesebbet termel a rendszerünk – mi fizetünk a többletfogyasztásunk után.
A megtermelt és elfogyasztott energiamennyiség (kWh) tekintetében nincs különbség, ez az érték a két modellben azonos. A különbség abból adódik számunkra, hogy jelenleg a hálózatból vételezett – tehát fogyasztott – áram tarifája lényegesen magasabb, mint a megtermelt áram átvételi ára.
Ha tehát nyáron 100 kWh többlettermelés, télen pedig 100 kWh többletfogyasztás keletkezik, az az éves szaldó esetén nulla költséget jelent számunkra.
Havi szaldó esetén a nyári (túltermeléses) hónapokban a meghatározott átvételi ár (jelenleg kb. bruttó 5 Ft / kWh) alapján számított összeget kapunk 100 kWh után, télen pedig (túlfogyasztáskor) 100 kWh után fizetjük a szokásos áramdíjat (37-38 forint / kWh vagy 70-71 forint/kWh).
Ez azt jelenti, hogy ha ezt a módszert vezetik be, és azt semmilyen kompenzációval nem ellentételezik, némileg rosszabbul járnánk a havi elszámolással. Ám így is csak abban az esetben, ha feltételezzük, hogy a villamosenergia világpiaci ára nem emelkedik. Ám a jelenlegi trendeket és kilátásokat is figyelembe véve csaknem bizonyossággal állíthatjuk, hogy az elkövetkező években árcsökkenés nem várható, sőt, szinte minden elemző jelentős emelkedésre számít.
Egy példával is nézzük meg, hogy a bejelentett és tervezett változások mit is jelentenek számokban:
Tételezzük fel, hogy 2021-ben (két éve) egy 6,8kWp-es napelem rendszer beruházása mellett döntöttünk az évi (akkori 37-38 Ft/kWh áram árakon számolt) 300eFt-os villanyszámlánk kiváltása céljából. Rendszerünk bekerülési költsége 2021-ben 3.264.000.- Ft volt, így a 2021-ben kalkulált, várható megtérülésünket éves szaldó elszámolást feltételezve 10,81 évben tudtuk meghatározni.
2022-ben az átlagfogyasztás (évi 2523 kWh) feletti áram ára megnövekedett 37-38 forint/kWh-ról 70-71 forint/kWh-ra, így a 2021-es 300eFt-os villanyszámlánk is 495eFt-ra változott. Az árváltozás következtében a 2021-es napelem beruházásunk várható megtérülése 6,61 évre csökkent.
Ha 2024 januárjától további változtatás nélkül bevezetik a havi szaldó elszámolást, az alábbi táblázatban látható, a példánkban szereplő hőszivattyús fűtéssel rendelkező háztartás becsült havi termelési, fogyasztási és visszatáplálási adatai alapján, a megtérülésünk 10,53 évre változik, ugyanolyan kedvező, mint amikor a napelem beruházási döntésünk 2021-ben meghoztuk.
Ha MOST szeretnénk napelemrendszert telepíteni, melynek – a fenti 6,8kWp-es példánkból kiindulva – a jelenlegi bekerülési költsége 3.774.000.- Ft lenne és feltételezve, hogy még idén meg is tud valósulni beruházásunk, a fenti táblázatban látható havi termelési, fogyasztási, vételezési és visszatáplálási példánkat és a jelenlegi áram díjakat alapul véve a várható megtérülésünk havi szaldó elszámolás esetében is 12,17 év lenne, ami továbbra is nagyon kedvezőnek mondható, hiszen rendszerünk minimum 25-30 évig termelni fog.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy a miniszter úr később hangsúlyozta, hogy olyan elszámolási rendszert kívánnak kidolgozni a havi szaldón belül, amellyel a már napelemmel rendelkező felhasználók nem fognak rosszabbul járni, mint a jelenlegi éves elszámolással. Ebből arra következtetünk, hogy a kormány egyedi támogatással, vagy a megtermelt áram átvételi árának emelésével kompenzálni fogja az éves és havi szaldó elszámolás közötti különbségeket.
Fontos tudni azt is, hogy a fent leírtak mindenkire vonatkoznak, aki 2023. december 31-én napelemmel rendelkezik, akkor is, ha azt még csak most rendeli meg. Ha rendszerét az év végéig bekapcsolják, a szaldó elszámolás szerint számolhat el szolgáltatójával a bekapcsolástól számított 10 évig.
Ellenben a 2024. január 1. után telepített napelemek elszámolása már bruttó rendszerben történik. Ennek jelentős eltérése a szaldóval szemben, hogy itt a visszatáplált és elfogyasztott energiamennyiség nem vethető össze, azt mindig annak a mindenkori díjszabás szerint forintosított értékével számolják el, nem a termelt mennyiség alapján. Itt tehát fokozottan számít a megtermelt és fogyasztott energia átvételi és eladási ára közötti különbség.
Ám a havi elszámolás az anyagi szempontokon túl a környezettudatosság tekintetében is kiemelt jelentőséggel bír. A rendszeres visszajelzés ugyanis hozzájárulhat energiatudatosságunk növeléséhez, ezáltal fenntartható környezetünk támogatásához. Ha odafigyelünk rá, hogy akkor használjuk fel a napenergiát, amikor megtermeljük – például háztartási gépeink időzített, programozott működtetésével –, vagy a többlettermelést akkumulátorban tároljuk, akkor jelentősen csökkenteni tudjuk az éjszaka, gázzal és szénnel előállított környezetszennyező energia mennyiségét.
Összefoglalva – függetlenül a várható változásoktól – a napelemrendszerek létesítése továbbra is számos előnnyel jár, hiszen öngondoskodó emberként az anyagi megtakarításon túlmenően jelentősen csökkentjük függésünket az energiaszolgáltatótól, ugyanígy a kitettségünket az árváltozásoknak, mindeközben környezetünk terhelését is.
Recent Comments